22. rész
Árnyéklány 2005.12.29. 14:01
Szerencsére másnap szombat volt,és nem kellett suliba menni.Kicsit én is lenyugodtam.Igaz,hogy az összes csatornán az ment,hogy milyen veszélyesek vagyunk,mi,mutánsok.
-Hogy nem képesek látni a szemüktől??-kérdeztem,mikor már 10. alkalommal láttam a saját képem,ahogy ordibálok Lance-nek,hogy tűnjön el.
-Ne aggódj!Úgyis elfelejtik előbb-utóbb-nyugtatott Rahne.
-Csak tudod,az a baj,hogy inkább utóbb.
-Igen,az lehet.Akarod,hogy farkassá változzak?
-Drága vagy,de pillanatnyilag csak egy gyilkos tudna segíteni.
-Olyan hülye vagy...
-Az összes mutánst ki kéne tiltani az országból!-mondta e TV-ben egy pali - Rossz hatással vannak a gyerekeinkre!Vagy el kéne őket különíteni!Hogy nem jöhessenek közénk!
-Bocsi,Rahne nem bírom tovább-felálltam és fel akartam menni a szobámba,ami úgy tűnt már ilyen menedékhely számomra.
Csak aztán megtorpantam Scott szobája előtt.Beszélgetett valakivel.Egy fiúval..egy ideig hallgatóztam.De egyáltalán nem volt ismerős a hangja,szóval benyitottam.
Legnagyobb meglepetésemre Scott egyedül volt a szobában,a számítógépe előtt ült.
-Árnyéklány,mit akarsz?
-Csak kíváncsi voltam kivel dumálsz...
Addigra odértem és láttam,hogy a számítógépen dumál azzal a fiúval.
-Árnyéklány,menj ki!Éppen az öcsémmel beszélek!
-Öcséddel?-kérdeztem.-Van öcséd?
Persze,gondolhattam volna.Kicsit hasnlítottak egymásra.Scott öccse,talán még helyesebb,mint Scott gondolkoztam.
-Persze,hogy van öcsém.De most légyszíves menj ki innen.
-És hogy-hogy nem tudtam róla?Miért nem mondtad,hogy van öcséd?
-Valószínűleg azért nem,mert nem valami sokat beszélgetünk.
-És ez is az én hibám,mi?Te nem vagy hajlandó hozzám szólni!Csak úgy megsúgom,ibékültem Jean-nel és már nem haragszik rám!
-Bebe..én nem vagyok rád mérges...de nagyon különbözőek vagyunk és nincs túl sok közös témánk..és most utoljára kérlek,menj ki innen!
-Nem megyek!-odahúztam egy széket és leültem Scott mellé.-Szia,Scott öccse,Bebe vagyok.Vagy Árnyéklány.Én is mutáns vagyok,mint Scott meg mindenki itt.Tudok teleportálni meg blokkolom más mutánsok erejét.Szeretek vezetni,igaz most kaptam csak meg a jogsim és Jean kocsiját már az elős utam során összetörtem,de nagyon szeretem még a hamburgeket..meg szeretek várásolni.Ja,a hajam igaziból barna színű,de befestettem,miután baj volt az erőmmel és kontaktlencsém van..de egyébként a szemem is barna és..
-Árnyéklány!Menj innen!-sziszegte dühösen Scott.
-Nyugi,Scott!Szia,Bebe.Én Alex vagyok.És képzeld én is mutáns vagyok.Egyébként Hawaii-n lakok,és imádok szörfözn...
-Hawaii-n laksz?Nem mondod?Mindig is szerettem volna elmenni Hawaii-ra.És hogy-hogy ott vagy?Úgy értem,miért nem itt az intézetben..
-Azért nincs itt,mert te itt vagy és nem bírna ki téged-suttogta magának Scott,de úgy hogy én is meghaljam.
-Hehe.Szóval..én igaziból Európában lakok..de idejöttem,hogy megtanuljam használni az erőm,érted.
-Persze,értem.Igazából azért nme vagyok ott,mert még mindig fura nekem ez az egész mutánsos ügy.
-Igen,én se szoktam még nagyon hozzá..de ott gondolom legalább nem félnek tőled az emberek.
-Szerintem azt se tudják,hogy mutáns vagyok.
-Jaj,de jó!Olyan szerencsés vagy..nálunk pont tegnap volt egy hatalmas kalamajka..és eddig is utáltak minket..de most még jobban..tök rossz érzés.Pedig nem is mi voltunk a hibások..
-Idefigyelj,ha nem mész el,most azonnal a szobámból,elmegyek én!
-Oké,szia!
Scott mérgesen kivonult és becspta maga mgött az ajtót.
-Bocsi-mondtam Alex-nek.-Kimegyek ám,ha akarsz vele beszélni.
-Nem fontos.
-Rendben akkor maradok.Úgyis unatkozom.Persze,ezt a többieknek nem mondom el,főleg nem Farkas-nak mert csinálna egy külön edzést nekem...hogy ne unatkozzak.De ezt vedd úgy,hogy nem is mondtam,mert ha rájössz milyen edzések vannak még kevésébé akarsz idejönni..
És ez így ment egészen estig.Amikor Scott már nagyon mérgesen kiparancsolt onnan.
-Pedig pont azt a sztorit meséltem Alex-nek,mikor berúgtál és fel-le rohangáltál az intéezben alsógatyában..
-Milyen hazugságokat találsz ki rólam??
-Hazugságok?Ez az igazság.Kinek hiszel Alex?Nekem,vagy a bátyádnak aki még azt se mondta el neked,hogy az edzsét általában ő szúrja el..
-Kifelé!
-Na jó,akkor dumálunk holnap is?
-Nem dumálsz te senkivel,hanem kimész a szobámból,de most rögtön.
Integettem Alex-nek és beteleportáltam magam a szobámba.Boldog voltam..és az sem érdekelt már,hogy majdnem egséz Amerika utál,csak azért mert mutáns vagyok.
|